LQ封头人孔利群：关于物流运输问题如何选择 (110P)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk k?zvetlenül ellen?rizni, hogy a szócikkben szerepl? állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az els? k?zlés helye. (2022 februárjából) |
A bit az információ, ugyanakkor az információt hordozó k?zlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis b bet?). Lehetséges értékei: 0 (hamis) vagy 1 (igaz). Ebben a második jelentésben a bit valójában az adatmennyiség egysége.
Az elnevezéssel a számítógépek, a távk?zlés, az informatika tudományaiban találkozhatunk; a digitális technikában az adatmennyiség legkisebb egysége.
A név a binary digit (bináris számjegy) kifejezésb?l származik.
Definíciója
[szerkesztés]Egy S hírforrás valamely p valószín?séggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének az információtartalma (lásd:hírérték, entrópia):
bit , ahol a log a logaritmus jele.
Például: egy eld?ntend? kérdésre adott válasz információtartalma 1 bit – feltéve, hogy mindkét válasz egyformán valószín?.
Az információelmélet egyik alaptétele (Shannon 2. tétele, ?az információ ?sszenyomhatatlansága”) szerint az információforrás hírkészletének kódolásához használt szeparálható kód szótárának átlagos szóhosszúságát nem haladhatja meg a forrás entrópiája. Népszer?en fogalmazva: Egy bit információ továbbításához legalább egy bináris számjegy szükséges. Más példa: Egy 700 MB kapacitású (ennyi bináris jelet befogadó) CD-re legfeljebb 700 MB hírértekkel bíró információ r?gzíthet?.
Az információ más alapegységei a hartley és a nat.
- (kb. 0,35hartley),
- (kb. 0,8 nat).
A szó eredete
[szerkesztés]A bit szót John Wilder Tukey, a Princetoni Egyetemen dolgozó statisztikus és matematikus alkotta meg a binary digit (kettes számrendszer-beli számjegy) r?vidítéseként, azonban maga a szó angolul eredetileg ?kis darab”-ot vagy ?falat”-ot is jelent.
Ennek megfelel?en a bit nem más, mint 0 vagy 1, hamis vagy igaz; két egymást k?lcs?n?sen kizáró állapot valamelyike, illetve az érvényes állapotot tároló memóriaelem. Minden elektronikus memória bit méret? tárolóelemekb?l áll.
A byte (bájt) bitek csoportja. Gyakorlati okokból célszer? a memória bitjeib?l egységes hosszúságú csoportokat alkotni és az ezekben lev? biteket együtt kezelni, ezeket hívták szónak. A számítógépeknél architektúránként kül?nb?z?, a gyártó által valamilyen okból megválasztott szóméretekkel találkozhatunk, de mai eszk?zeinkben egy szó 32 vagy 64 bit. A szó általában az az egység, amellyel a számítógép m?veletvégz? egysége (processzora) egyszerre képes m?veletet (pl. ?sszeadást) végezni. A 8 bites egységet szokták még oktettnek (octet) is hívni, utalva a 8-as számra. A byte - a szóval ellentétben - a legkisebb címezhet? (kiolvasható, beírható) egység a memóriában. Ez azt jelenti, hogy ha 1 bites egységekkel végzünk m?veletet (pl. logikai vagy), akkor a memóriában csak a bitet tartalmazó byte-ra tudunk rámutatni, ennek kiolvasása után a m?veletet szó méretben végzi el a processzor, majd az eredménybitet szintén egy byte-ra való rámutatással írjuk vissza a memóriába.
Prefixumok
[szerkesztés]Az adatok mennyiségének meghatározásakor a bit el?tt használhatunk SI-prefixumokat, például kilo-, mega- stb. Ezeket viszont az informatikus szakma gyakran még mindig nem az 1000, hanem az 1024 hatványainak értelmezi, holott ezt már nemzetk?zi szabvány tiltja, új prefixumokat el?írva.
