人才、创新、资本，企业增长该靠谁？这里有最

A világháló (WWW) grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia k?rül, ami a hiperhivatkozásokat reprezentálja

Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak. Felhasználók milliárdjait kapcsolja ?ssze és lehet?vé teszi olyan elosztott rendszerek m?k?dtetését, mint például a világháló (World Wide Web, WWW).

Az internet kifejezés nemzetk?zileg elterjedt szó, az angol eredet? internetwork szóból ered, ami magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint hálózatok k?z?ttit jelent. Az internet az egész világot k?rül?lel? számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog ?ssze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek ?sszek?téséb?l j?tt létre, hogy az egymástól teljesen kül?nb?z? hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.

Az internet úgynevezett IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet t?bb hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, kül?nb?z? távolsági hálózatok alkotják. Mindek?zben az adatok a legkül?nfélébb fizikai k?zegekben utazhatnak telefonvonalak, kül?nb?z? hálózati kábelek vagy kommunikációs m?holdak segítségével. R?viden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól kül?nb?z? hálózatokat ?sszek?tik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.

Az internet olyan gyorsan n?vekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még t?bbel n?vekszik. Mivel az internet egymástól kül?nb?z? hálózatokat k?t ?ssze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszk?zt munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett el?. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.

Az internetet felépít? és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhet?ek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhet?. Ma már nagy fokú az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül nem lehet megélni az üzleti életben.

A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nemcsak passzív befogadó, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat k?vet. Mivel az internetes publikálás k?ltsége elenyész?, ez számos olyan szolgáltatást lehet?vé tesz, ami nem üzleti alapon m?k?dik, vagy nagyon sz?k a célcsoportja.

Az internetnek nincs k?zponti épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, ?nálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának ?sszehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerül? mérn?ki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, nonprofit Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. K?zpontja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. T?bbnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkez? intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jelleg?ek) alkalmazottai a munkahelyükr?l ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a m?k?désükh?z szükséges anyagiakat. Az egyszer? mezei felhasználó általában fizet a helyi internetszolgáltató cégnek, az pedig az adott ország nagysebesség? gerinchálózatát üzemeltet? intézménynek. A kül?nb?z? országok a díjakat egymás k?z?tt nemzetk?zi szerz?désekben r?gzítik.

T?rténete

A kezdet(el?tt)i stádium, 1982

Az internet sajátossága, hogy globális és nyílt információ-hozzáférést biztosít széles t?megek számára. Internetr?l tehát csupán az 1990-es évek eleje-k?zepe óta beszélhetünk. Az internet a HTTP és World Wide Web robbanásszer? megjelenésével és az internetszolgáltatás elterjedésével született. Ezt megel?z?en az ?internet” kifejezést mintegy r?vidítésként ?hálózatk?zi kapcsolat” értelemben t?bbfelé használták. Ilyen jelentéssel került be az IP (Internet Protocol) elnevezésbe. K?znapi nevén ugyancsak így hívták a hálózati kutatásokban kulcsszerepet játszó tengerentúli intézmények folyamatosan, lassan b?vül?, zárt vagy korlátozott hozzáférés? intézményk?zi gerinchálózatát. Az interneten jelenleg használt protokollok t?rténete évtizedekre nyúlik vissza.

El?zmények

A gy?kerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a t?rténet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezd?d?tt. Abban az id?ben merült f?l ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhet? számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei m?k?d?képesek maradnak. Dwight D. Eisenhower eln?k – a szovjetek ?rversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik–1 fell?vésének hírére – elrendelte a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy t?bbk?zpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban t?rténik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), amely a mai TCP/IP szabvány ?sének tekinthet?. Ezen az elven kezdett m?k?dni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei k?z?tt.

A fejl?dés útja

Az internet egy ábrázolása

1972-ben megszületett az els? e-mail-program. 1974-ben jelent meg el?sz?r az ?internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban az addig szigorúan ellen?rz?tt ARPANET-b?l MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst. 1988 az els? hálózaton keresztül terjed? féregvírus (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte, hogy a gerinchálózat d?nt? fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet b?vítésében. 1985–86-ban kiépítették az NSF 6 szuperszámítógép k?zpontját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) ?sszekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET (National Science Foundation Network) t?bb b?vítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, aminek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben sz?nt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelent?s részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).

Az azóta eltelt években t?bb száz kül?nálló hálózaton t?bb tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan n?vekv? internethez és ez a n?vekedés napjainkban is tart. Exponenciális ugrást jelentett a WWW európai megjelenését k?vet?en az internetszolgáltatás elterjedése. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelent?sebb szolgáltatások szerint a k?vetkez? táblázat:

Szolgáltatás	Adatforgalom (MB)	%
WWW	3 518 742	26,25
FTP	2 886 742	21,53
NNTP	1 160 496	8,66
SMTP	620 450	4,63
Telnet	339 404	2,53

Szerver 1980

Az 1980-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szervez?dtek gerinchálózatok. Ezek mindenekel?tt a hatalmas információs és számítástechnikai er?forrásokkal rendelkez? NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették k?zvetlen kapcsolatukat. Az utóbbi években a távk?zlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehet?séget az internet-technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, sz?veg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.

Az internet talán legfontosabb szervez?, ?sszefogó ereje az ISOC (Internet Society). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet-technológiával t?rtén? információcsere ?sszehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkez? ?nkéntesekb?l áll az IAB (Internet Architecture Board), melynek feladata, hogy állást foglaljon alapvet? stratégiai kérdésekben, felel?s a szabványok elfogadásáért, valamint a szabványosítást igényl? kérdések meghatározásáért és az internetcímzési rendszer karbantartásáért.

Az interneten nincsen k?zpont, tehát decentralizált hálózat. Minden, a hálózatra k?t?tt gép egyszerre f?- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szervez?dése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.

Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg els?sorban oktatási intézményekben elérhet? hálózatra egyre t?bb intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyk?z?nségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan k?vette a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkeres?- és továbbító eszk?z?k elterjedése, amelyek 1992-ben úgy t?nik, egy természetes végponthoz, a világhálóhoz (World Wide Web) vezettek: innent?l a számítógépekhez nem ért? laikusok is k?nnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szül?tte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra n?tt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval b?vül.

A gyors elterjedésb?l és egyszer? kezelhet?ségb?l eredeztethet? a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat elüzletiesedése is. Az óriási és egyre n?vekv?, t?bbé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetk?z?sség hatalmas üzleti lehet?ségeket rejt. S?t, az emberek k?z?tti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehet?vé.

Az internet Magyarországon

Az els? magyarországi domain címet 1991-ben jegyezték be a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet számára: sztaki.hu.

Hazai elterjedését gyorsította, amikor a Matáv (ma Magyar Telekom) hálózatán 1995 óta elérhet? telefonmodemes mellett 1999-ben elkezd?d?tt az üzleti és lakossági célú ISDN szolgáltatás a Matávnet nevet visel? leányvállalatának jóvoltából. 2001 májusában az Axelero névre váltva - és azt 2005-ig viselve - tette elérhet?vé magánszemélyek számára is az egy évvel korábban bevezetett, gyorsabb, szélessávú ADSL technológiát. A vezetékes távk?zlési piac 2001 decemberi megnyitását k?vet?en t?bb szolgáltató is megjelent változatos ajánlatokkal. A kábeltelevíziós piacon 1998-ban megjelent UPC a frissen kiépített csillagpontos hálózatain 2000 szeptemberében indította el a Chello nev? szélessávú internet szolgáltatását. (A UPC-t 2019-ben vásárolta fel a Vodafone.) Magyarországon 2007-ben a háztartások k?rülbelül 38%-a rendelkezett internet el?fizetéssel, egy évvel korábban 2006-ban még 32%. N?tt a széles sávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az európai uniós átlag 42%, ebben az ?sszehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megel?z minket t?bbek k?z?tt Franciaország, Spanyolország, észtország, Ausztria és Szlovénia, m?g?ttünk helyezkedik el Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban. A mobilinternet-el?fizetések változása 2007. I. negyedévéhez képest (amikor 220 598 el?fizetés volt az országban), 2011. IV. negyedévére 2 154 852 el?fizetésre n?tt.

Egy 2014-es adócsomag-tervezet szerint Magyarországon 2015-t?l gigabyte-onkénti 150 forintos adó lett volna kivetve. A tervezetet a tüntetések hatására visszavonták, mivel általános felháborodást keltett mind az országon belül, mind az Európai Unióban.

A 2010-es évtized végére a magyar internet el?fizet?i piac telítetté vált. Számottev?en megn?vekedett a szélessávú (4G) mobilinternet használat, továbbá a korszer?, optikai kábeles technológián továbbított szolgáltatások aránya.

Az internet manapság

Manapság az internetes technológiákat k?rülbelül négymilliárdnyian használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra stb.

Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (els?sorban távk?zlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekb?l a végpontok (például el?fizet?k számítógépe(i) vagy más eszk?ze(i), kiszolgálók stb.) számára, amely ha bek?vetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szint? beteljesedése el?tt, akkor az internet további b?vítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal j?hetne létre. (Még legalább ?tmilliárd ember számára kell elérhet?vé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!)

2010 nyarán jelentette be az MIT, hogy egy új technológiával, az ún. flow switching elve alapján százszorosára lehetne n?velni az adattovábbítás sebességét. Az újdonság bevezetését gátolja azonban, hogy ehhez le kell cserélni a routereket.

T?bb eset is felhívta arra a figyelmet, hogy az internet – elosztott jellege dacára – nem olyan stabil, mint amilyennek tervezték és amilyennek általában vélik.

Az internetkultúra

Fájlcsere

Internetkapcsolat útján kül?nb?z? technológiájú és célú fájlcserél?-programok használatára van lehet?ség. általában hasonló a m?k?dési elv: a beszerezhet? fájlok (amelyek lehetnek szerz?i jogvédelem alá es?, vagy szabadon terjeszthet? szellemi termékek digitális másolatai) nem egyetlen k?zponti szerverr?l kerülnek az egyes felhasználók gépeire, hanem a kész fájlt (vagy a fájl bizonyos módszerrel feldarabolt szeleteit) birtokló személyek felt?ltési sávszélességeinek felhasználásával, decentralizált módon.

Legjelent?sebb példák:

• BitTorrent
• DC++

Számok:

2008. szeptember 25-én az egyik ismert külf?ldi torrentkeres? oldal (egy, a publikus helyekr?l beszerezhet? torrentállományok keres? weblapja) információi szerint 433 (magához hasonló) weboldal, 75 678 tracker (a torrent felhasználókat ?sszehangoló kiszolgáló), 1 390 378 torrent, 33,37 millió fájl volt elérhet? 1074,61 terabájt méretben, melyet egyidej?leg 12,01 millió "peer", azaz végponti felhasználó cserélt.

Nyelv

Internetes tartalmakat, szolgáltatásokat szinte a világ valamennyi él? nyelvén elérhetünk.

Aktuális és lehetséges problémák

Gyermekek veszélyeztetése

Az internet cenzúrázatlansága folytán, az egyes országok er?feszítései ellenére nagy mennyiség?, gyermekek és fiatalok számára veszélyesnek tekinthet? anyag lelhet? fel k?nny?szerrel a világhálón. Azok a portálok, amelyek feln?tt tartalmakat k?zvetítenek, sok országban k?telez?en figyelmeztet? panellal kell induljanak, amely korhatár-ellen?rzést végez, ez azonban szinte teljesen hatástalan, mert a felhasználó bármilyen születési dátumot beállíthat. A fejlett keres?oldalak segítségével, mint amilyen a Google is, szinte befogadhatatlan mennyiség? feln?tt tartalom érhet? el néhány kattintással, a világ számtalan országából.

További gondot jelenthet az internetes chatelések, üzenetváltások alkalmával a megtévesztés, fenyegetés. A naiv, tapasztalatlan gyermekeket k?nny?szerrel csalhatják el a b?n?z?k.

Megoldások szül?knek, iskoláknak

Számos olyan módszer kínálkozik, amellyel a szül?k, tanárok kisz?rhetik az internet veszélyes anyagait. Néhány a számos kül?nb?z? megoldásból: Ubuntu Christian Edition (ingyenes), Net Nanny Parental Controls (fizet?s), McAfee Parental Controls (fizet?s).

Biztonságos Internet Program

Magyarországon elindult az úgynevezett Biztonságos Internet Program, amelynek keretében immár 260 iskola 13 ezer munkaállomásán használhatják a tanulók biztonsággal az internetet. Bármely magyarországi iskola csatlakozhat a programhoz, k?ltségek nélkül.

Szerz?i jogok megsértése

Jelenleg széles k?r? vita zajlik a fejlett hálózati fájlcserél? programok okozta károk k?rül. A k?zvetlen kárt a jogtulajdonosok (például audiovizuális m?vek kiadói, szoftverek kiadói), a kiskereskedelmi egységek (k?nyves- és audiovizuális anyagokkal foglalkozó üzletek) bevételkiesése, a k?zvetett kárt pedig a gazdasági kár jelenti. A kár mértékér?l a vélemények általában jól elkül?níthet?ek az érdekeltségi kül?nbségek figyelembevételével. A legelterjedtebb vélemény szerint, az internetes fájlcserére ma úgy tekintenek az állítólagos károsultak, mint annak idején:

• a rádióra (sokak állítása szerint ?t?nkre fogja tenni a zenészeket, és a zeneipart”)
• a televízióra (amely f?leg a filmszínházi érdekeltségek kedélyeit borzolta)
• a kézr?l kézre járó másolt kazettákra (az eredeti kazetták forgalomcs?kkenése folytán)
• a VHS-kazettákra (amelyre k?nny?szerrel lehetett televízióból vagy más kazettáról másolni, így mind a mozit, mind a filmkiadókat (eredeti VHS-ek másolása) ?fenyegette”)

A k?zvélemény (és egyes országok t?rvénytervezetei, pl. Norvégia) szerint magánhasználatra (melyb?l nem keletkezik bevétel) legalizálnák bizonyos típusú digitális, (jelenleg) jogvédett m?vek cseréjét. Ha azonban a magánhasználat kérdésessé válik, már b?ncselekményr?l beszélhetnénk. Ezt t?bbek k?z?tt a k?vetkez?k támasztják alá:

• sok ember számára megfizethetetlen az ilyen termékek ára
• amennyiben valaki let?lt egy másolati példányt egy zenem?b?l, a zenei boltokban egyetlen eladható lemezzel sem marad t?bb
• sok (f?leg ritka, vagy régi) anyag már elérhetetlen a hagyományosan tisztességesnek nevezett forrásokból (bolt, áruház, legális webshop)

A kiadók, egyes (de nem minden) m?alkotók érvelésének szempontjai:

• gyakorlatilag kevesebb eladott példány elérése, hiszen sokan az ingyenes módokat választják a fizet?s beszerzési módok helyett
• jogosulatlan személyek és csoportok bevételeinek n?vekedése, például, de nem kizárólag a fizet?s sms-warez webhelyek létrehozói és az általuk igénybevett szolgáltatók, fizet?s ftp-helyek üzemeltet?i, másolt lemezekkel m?k?d? k?lcs?nz? üzletek, nagy mennyiségben értékesít? magánszemélyek és csoportok

A vita abszurditásáról

K?zismert a Metallica zenekar fenyegetése, és médiajelenléte, miután egy rossz min?ség? el?zetes demó egy kiadás el?tt álló albumról a fájlcserél? hálózatokra került. Szerintük ez súlyosan sértette a kiadójuk érdekeit, illetve rossz színben tüntette fel az együttest, a felvétel min?sége folytán. érdekes álláspont egy zenekartól, amelyik a rossz min?ség? másolt MC-k (hangkazetta) segítségével tett szert világhírnévre.

Egyes m?alkotók, beleunva a fogalmakat nem ismer? bírók, jogászok, ügyvédek, jogalkotók szócséplésébe, szabad licencek alatt adják ki m?veiket, és azokat weboldalukon (bizonyos jogi feltételekkel, például az üzleti felhasználás eltiltásával) szabadon let?lthet?vé tették.

Vírusok

Olyan, számítógépen futó programok, programrészek, amelyek általában – de nem feltétlenül – károkozás, személyes adatok (kódok, fotók, magánbeszélgetések és egyéb információk) eltulajdonítása, a számítógép egy hardverelemének aktivizálásával (például faxmodem) anyagi haszon szerzése, vagy a célpont anyagi megkárosítása.

A vírusoknak számítógépt?l, operációs rendszert?l, adathordozótól függ?en t?bb csoportja van.

• Számítógépes vírus
• Vírustípusok

A mindenütt jelenlev? globális hálózat megk?nnyíti a kártékony szándékkal elkészített szoftverek (például vírusok) terjesztését, és információk eltulajdonítását. Ezért rendkívül fontos, hogy a számítógépek alapvet? használatával kapcsolatos biztonsági tudnivalókat birtokoljuk, miel?tt üzleti célból, vagy a magánszféránkat érint? ügyekben ?géphez ülnénk”. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, keressünk fel olyan cégeket, amelyek az ilyen és ehhez hasonló problémáknak szánt megoldásokat forgalmazzák (víruskeres? és t?zfalprogramok). Elkerülhet? azzal, hogy csak az általunk ismert weboldalakat látogatjuk meg.

Biztonsági rések

Az interneten milliónyi, k?zvetlenül megcímezhet?, célba vehet? (saját azonosítóval, IP-címmel rendelkez?) végponti egység (egy számítógép(es rendszer), és a felhasználója/felhasználói) áll. A szoftverek, amelyeket az internetes technológiák igénybe vételéhez (és azok szolgáltatásához) használatba veszünk, komplexitásukból ered?en biztonsági réseket tartalmaz(hat)nak. Ezzel a problémával egy kül?n szakterület, az IT-biztonság foglalkozik.

A biztonsági rések legk?zérthet?bben a k?vetkez?képpen fogalmazhatók meg: egy, az adott szoftver fejlesztése k?zben figyelembe nem vett (ill. nem eléggé figyelembe vett) k?rülmény bek?vetkeztekor a szoftver el?re nem látható módon viselkedik, például szabad utat nyit az operációs rendszerben tetsz?leges, a támadó (például egy weblap készít?je vagy az adott weblapot titokban módosító személy) által meghatározott kód lefuttatására, amely számunkra bizonyos hátrányt, például üzleti titkok konkurenciához való kerülését eredményezhetik.

Széls?séges esetben valamennyi, a számítógépünk?n tárolt információ védtelen a rosszindulatú támadók számára, akik lemásolhatják, vagy módosíthatják ?ket. El?fordul az is, hogy kompromittáló fényképeket, videókat helyeznek el a gépen. Legjellemz?bb azonban a vírusok, rootkitek, trójai programok észrevétlen települése rendszerükbe, amelyek aztán lelassítják, vagy adott esetben használhatatlanná teszik számunkra a rendszert, a felhasználók fájljait let?r?lhetik, vagy felülírhatják.

Hardvereken is lehetnek biztonsági rések, mint pl. 2018-ban egyes processzorokban találtak ilyeneket. Els? javításaik szoftveres úton t?rténtek, t?kéletesen a processzor cseréjével volna lehetséges. általánosan érvényes az a k?rülmény, hogy egy vírusirtó képes megállítani a vírust, hogy ezt a rést se lehessen kihasználni.

általános biztonsági problémák

Biztonságos szoftvereken (frissítés) és hardvereken (internetre alkalmas hálózati alkatrészek) kívül t?bb gyakorlati kérdés is felmerül az internet használata során. Feltételként szabja t?bb vállalat (pl. bankoláskor) a megfelel? vírusvédelem és t?zfal alkalmazását, ill. fejlett b?ngész? alkalmazását. E-mailek kezelésére számos szabály vonatkozik, amely n?veli a biztonságot. Pl. melléklet kinyitás engedélyezése/tiltása, ismeretlen küld? levelének elkül?nítése, levélben kapott honlapcím nyitásának tiltása, és általában a levelek k?z?tt kb. 50%-ban meglév? reklám, kéretlen levél, szándékos spyware letiltása/t?rlése.

A b?ngész?vel honlapok keresése k?zben ismeretlen honlapra akkor menjünk, ha tudjuk, hogy nem veszélyes. Erre néhány keres? egy skálát ad meg a margón, pl. ?biztonságos, kérdéses, káros”, vagy ?megengedhet?, tiltott, ismeretlen”. Magunk is olyan oldalakat látogassunk, melyek hibátlan biztonságáról meggy?z?dtünk, ajánlottak, ill. kipróbáltak.

K?z?sségi oldalak használata rendkívül divatos, de sajnos vonzzák a spywarrel/adathalászattal operálókat. Gondoljuk meg, hogy milyen oldalra iratkozunk be.

Elavult technológia

Az internet szabadsága, cenzúrázatlansága, és (bizonyos kivételekkel, például címtartományok kiosztása, DNS rendszer) ?hatóság” nélkülisége folytán egyes korábban elterjedt technológiák, (szoftver- és hardvereszk?z?k) a hálózat biztonságát, fenntarthatóságát, fejlesztését gyakorlatilag korlátozzák. Például, a Microsoft Windows szerves részét képez? Internet Explorer b?ngész? 6.x-es, régen túlhaladott verziójának széles k?r? használata napjainkban is megfigyelhet?. Ennek t?bb szempontból is káros k?vetkezményei vannak, például:

• Biztonsági: az Internet Explorer 6.x-es változata számtalan biztonsági hiányosságban szenved. Ezek kihasználásának példái: egy része agresszív marketing célú, ?csak” idegesít? kéretlen reklámtevékenység, másik része adatlopásra, lehallgatásra, k?vetésre, vagy az adatok megkárosítására szolgál. Emiatt a felhasználók jelent?s része magát az internetet bélyegzi megbízhatatlannak.
• Technológiai: a weboldalak készít?i rengeteg pluszmunkával számolnak a régi Internet Explorer jelenléte miatt, mert a modern b?ngész?k mellett eme verzió felhasználóira való tekintettel számos felesleges kényszermegoldást kell kidolgozniuk.

Az elavult technológiák azonban a hálózattal kapcsolatos tevékenységek szinte minden szintjén jelen vannak.

üzemeltetés

Az internet hálózatában az adattárolást végz? létesítmények mérete, és sebessége folyamatosan n?. A 2019-ben becsült k?vetkez? évi n?vekedés az USA-ban 140 milliárd kWh. Az adattároló k?zpontok h?tési igénye szintén folyamatosan n?, úgy, hogy a h?t elektromos árammá alakító berendezések gazdaságossá váltak.

A zenehallgatás, mely eredetileg CD-k hallgatásával kezd?d?tt, az interneten jelent?sen nagyobb energiafelhasználást jelent, streamelve 2018-ban 618 milliárd dalt hallgattak meg. A video streaming a teljes adatforgalom 80%-a.

A globális energiafogyasztás 10%-át az internet emészti fel, a szoftvereken múlik az energiatakarékosság, és k?rnyezetbarát technológia.

?nromboló szubkultúrák

Internetes tartalmakat bárki szerkeszthet, felt?lthet. Az internetes tartalmak felügyelete, szabályozása azonban még gyerekcip?ben jár. Ennek k?vetkezménye, hogy ezen új eszk?z térhódításával az általában nem elfogadott tartalmak is nagyobb publicitást élvezhetnek. A ?digitális szakadék” problémája abban rejlik, hogy mindenkinek hozzá kell férnie az új technológiákhoz, hogy részesülhessenek a globalizációs fejl?dés kínálta el?ny?kh?z, és ne maradjanak le. Feltétlenül szükséges tudni, hogy ?mikor másokat ellenséges módon mutatnak be, a konfliktus magvait hintik el, amely k?nnyen elvezethet az er?szakhoz, a háborúhoz, vagy egyenesen a népirtáshoz. A médiumok, ahelyett, hogy az egységet és a megértést építenék, démonizálhatnak társadalmi, etnikai vagy vallási csoportokat, felszítva a félelmet és a gy?l?letet. A kommunikáció stílusáért és a tartalmáért felel?s embereknek komoly k?telessége biztosítani, hogy ez ne k?vetkezzen be.”.

Hozzáférés

A 100 lakosra jutó internet-felhasználók száma 1997 és 2007 k?z?tt a Nemzetk?zi Távk?zlési Egyesület grafikonján

Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünk?n, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható k?nyvtárakban ill. teleházakban, számos városban k?zterületi termináloknál, oktatási intézményekben stb.

Az otthoni internetelérési lehet?ségek k?zé tartozik a széles sávú, vezetékes (ADSL vagy kábelnet), a vezeték nélküli (?mikrohullámú”), a m?holdas és a mobiltelefonos (GPRS vagy mobil széles sávú) kapcsolódás, illetve a legkorszer?bb optikai kábeles hozzáférés.

Irodalom

• Ropolyi László: Az internet természete, Typotex Kiadó, 2006, ISBN 978-963-9664-23-4
• 20 éves a magyarországi internet, szerk: Varga János, Internetszolgáltatók Tanácsa, Bp., 2011 Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek

• Az internet utolsó oldala
• Az év Internetes Keresked?je díj
• Tartománynév
• URL (Webcím)
• Világháló (WWW)
• Webtárhely

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Internet témájú médiaállományokat.

• Bakonyi Géza - Drótos László - Kokas Károly: Navigáció a hálózaton. Budapest, 1994. Kiadja az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program [egyik els? k?nyv Magyarországon az internetr?l: online elérése a MEK-ben]
• Az internet Archiválva 2019. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (wifipedia.hu)
• www.fsz.bme.hu, az els? magyarországi WWW-szerver Archiválva 2006. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (1993-ban indult)
• Internethasználati statisztikák Archiválva 2011. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Internet.lap.hu - linkgy?jtemény
• Czeizer Zoltán: Játék és tanulás az interneten, fil.hu
• Szakadát István: Xanadu
• Balla D. Károly: A sz?rf?l? identitása, hhrf.org
• Adam Gaffin: Nagy internetkalauz mindenkinek, mek.oszk.hu
• Az online cenzúra tíz éve, index.hu
• Internet az internet el?tt - az internet el?zményei irodalmi m?vekben, LAttilaD.org
• 7 rejtélyes ember, akiknél az internet kulcsa van, szeretlekmagyarorszag.hu