意大利小镇推出中文导游地图 欲吸引中国游客
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk k?zvetlenül ellen?rizni, hogy a szócikkben szerepl? állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az els? k?zlés helye. |
A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, ember által is értelmezhet? utasítások sorozata, amivel k?zvetlenül, vagy k?zvetve (például: gépi kódra fordítás után) k?z?lhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
A programozási nyelvek t?rténete
[szerkesztés]Valószín?leg Charles Babbage készítette az els? számítógép-szer? gépet, melyre Ada Lovelace írt kül?nb?z? (assembly-szer?) programokat.
Alan Turing megalkotta a Turing-gép elméleti konstrukcióját, mely már a mai modern számítógép viselkedését írja le. A gépet egy program vezérli, melynek lefutását a kapott input befolyásolja.
Konrad Zuse a modern programnyelvek egyik útt?r?je, aki az általa kifejlesztett nyelv, a Plankalkül használatát már nagyjából úgy képzelte el, ahogy a programozási nyelveket napjainkban használjuk problémáink megoldására.
Az 1940-es években, amikor elkészítették az els? elektronikus számítógépet, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel m?k?dtették a gépeket. Ebben az id?ben a számítógépek hihetetlenül nagy méret?ek és drágák voltak. A 20. század végén bek?vetkezett robbanásszer? elektrotechnikai fejl?dés el?segítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését.
Az ezt k?vet? fejl?dés (tranzisztorok, integrált áramk?r?k és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, k?nnyebben kezelhet?vé tette, s a legkül?nb?z?bb programozási nyelvek jelentek meg. Ez vezetett az exponenciálisan n?vekv? fejl?déshez, amely az internetet, a mindenütt el?forduló számítógépeket eredményezte, és lehet?vé tette az olyan k?nnyen elsajátítható nyelvek elterjedését, mint például a Python vagy a Visual Basic.
Ahogyan a számítógépek ára drámaian cs?kkent, úgy n?tt a programok jelent?sége és komplexitása, aminek eredményeként a számítógép-id?nél sokkal fontosabbá vált a fejlesztési id?.
A fejl?dés k?vetkez? állomását az (IDE) megjelenése jelentette, melyek cs?kkentették az id?-, és pénzráfordítást. A képerny? területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhet?ek. A kód-részleteket egy egérkattintással is el?hívhatjuk. A munkát tehát el?regyártott komponensek és újrafelhasználható kódokkal operáló eljárásk?nyvtár teszik k?nnyebbé.
A korszer? nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.
Az objektumorientált programozás módszertana képes lényegesen cs?kkenteni a programok elkészítési idejét, a programkód olvashatóságát, de azok hatékonyságát is.
Lásd még: Programozási paradigma.
Programozási nyelvek típusa
[szerkesztés]
Alapvet?en három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.
Gépi kód
[szerkesztés]A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára k?zvetlenül értelmezhet? adatsort jelenti. A gépi kódhoz legk?zelebb álló nyelv az assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa el?állított gépi kód k?z?tt egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv ?gépi kód szint?”.
Assembly
[szerkesztés]A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legk?zelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a számítógép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.
Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az ?assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebb?l látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek k?zé, mivel a legt?bb esetben a ?fordított nyelvek” az adott nyelvr?l assembly-re fordítanak (bels?leg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)
Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).
Magas szint? nyelvek
[szerkesztés]A magas szint? nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez k?zelebb es? nyelven fejezzük ki a programunkat.
